A saját szoftverfejlesztői gyakorlatunkban állandó problémát jelentett a munkaszervezés automatizált és követhető megvalósítása. Egyrészt, párhuzamosan futó projektek esetében fontos, hogy mindig naprakészen ismerjük saját erőforrásainkat, célkitűzéseinket, a megrendelők által előírt határidőket, és úgy tudjuk a feladatokat ütemezni, hogy az teljesíthető is legyen. Másrészt, a tervezés pontosságának kiértékelése, és a munkatársak terhelésének követése miatt szükséges egy olyan munkaidőnyilvántartó rendszer is, amely a tervezett feladatok alapján, a hóvégi rendszertelenül kitöltött munkaidőjelentéseket kiváltva képes a programozók napi rutinjába integrálódva, a lényegi koncentrációt nem zavarva pontos információt gyűjteni az elvégzett feladatokról.
Cégünk tehát, saját tapasztalataira építve, létrehozta a PMS webes alkalmazást. Célunk az volt, hogy egy olyan támogató eszközt készítsünk, mely a kis- és középvállalatok igényeire és lehetőségeire szabott, és érdemben megkönnyíti a projektmenedzsmentet és egyszerűsíti a munkaidőnyilvántartást.
A keretrendszer letisztult, egyszerű felületet kínál a különböző projektek és a hozzájuk tartozó feladatok időbeli ütemezésére és nyomonkövetésére. Nemcsak a projektek vezetőit, tervezőit segíti, hanem a résztvevőit is, akik ezen keresztül követhetik a rájuk vonatkozó projekteket, feladatokat és naplózhatják munkaidejüket.
A PMS, mint kollaboratív eszköz illeszkedik a projektmenedzsment folyamatba, hiszen a tervezők/vezetők és a résztvevők egy rendszert használnak, azaz a tervek és a valódi eltöltött munkaidő egy adatbázisban, egy rendszerben jelenik meg. A PMS tehát egy hatékony naplózó eszköz és ezáltal egy hiteles monitorozó eszköz is.
A szoftverfejleszői gyakorlatban a dokumentációírás mindig időigényes, és sokszor felületes, "nemszeretem" tevékenység. A mai gyakorlatban azonban egyre inkább elvárt, hogy magasszintű, strukturális összefüggéseket magába foglaló, és interaktívan navigálható dokumentációt hozzunk létre egy-egy bonyolultabb, vagy missziókritikus rendszerhez.
Tapasztalataink szerint ma már nem elég, ha a kód kommentezésén túl, néhány architekturális vázlatot készítünk a rendszerről. Komolyabb megrendelők már szabványos dokumentumkezelő rendszerekben tárolják pl. a követelmények leírásait, és hasonló technológiákkal találkozhatunk az automatizált tesztelés területén is (teszt adatbázisok, tesztnapló tárak, automatikus tesztelő és fordító rendszerek). Egy modern dokumentumkezelő rendszernek ehhez a két véglethez kapcsolódva biztosítania kell a teljeskörű nyomonkövethetőséget (end-to-end traceability): ennek lényege, hogy a követelményekből kiindulva végigkövethetjük a specifikációs és tervezési dokumentáción át egészen a forráskódig és a teszteking egy-egy szolgáltatás, vagy funkció megvalósítását.
Tudjuk, hogy a programozók alapvetően nem szeretnek folyószöveges dokumentációt írni. Programozni azonban igen, és ma már egyre inkább modellezni is, ezért a dokumentumkezelő rendszerünket is úgy alakítottuk ki, hogy speciális szöveges "programozási nyelvek" és látványos vizuális modellek együttes használatával, elsősorban a követelményekből és a tervekből levezethető struktúra mentén könnyen összerakható, és folyamatosan karbantartható legyen egy - akár igen bonyolult - szoftverrendszer dokumentációja.
Fejlesztéseink eredménye a DocToOl keretrendszer, mely olyan szabványos Eclipse modellezési technikákra épít, mint az Eclipse Modeling Framework, xText és az RCP/RAP. Ezt az eszközt jelenleg belső használatban fejlesztjük és teszteljük, azonban hamarosan termékként is kínáljuk partnereink számára. További információk hamarosan várhatók.

